Még mindig nem csitultak el a hullámok a képviselőtestület múlt heti döntése után: sokan nem értik, hogy miért döntött úgy a polgármester ingyenessé tevő javaslata ellenében a fidesz frakció többsége, hogy visszaállítja a fizetős parkolást Esztergom belvárosában.
De kezdjük azzal, hogy miért is lett valójában létrehozva ez a fél éves ingyenes tesztidőszak - talán sokan nem tudják, hogy miért is szüntette meg ideiglenesen a parkolási rendszert a Fidesz frakció Erős Gábor előterjesztésére.
Nos, egyértelműen politikai okokból. A DK, illetve a Demokratikus Koalíció helyi szervezetéhez közel elhelyezkedő Haladó Esztergomért Egyesület ugyanis aláírásgyűjtésbe akart kezdeni annak érdekében, hogy a városban szűnjön meg a fizetős parkolás. Jóideje igyekszik a Fidesz elkerülni azt, hogy az ellenzéki pártoknak bármilyen hasonló helyzetből fakadóan terük nyíljon bebizonyítani, hogy létezésüknek van bármi jogosultsága, így ezt a kezdeményezést is igyekeztek még időben lefojtani. Esztergomba nem focidrukker verőlegények jöttek megakadályozni az aláírásgyűjtést, mint a vasárnapi zárvatartás feloldása érdekében történt - itt szimplán beállt névleg a kezdeményezés mögé maga a Fidesz frakció, és megcsinálták ők.
Az alábbiakban megpróbálom bemutatni azokat az érveket, amelyekre, ha odafigyelt volna a - bármelyik oldali - politika, akkor fel sem merült volna senkiben, hogy ennek az ingyenes tesztidőszaknak lehet bármilyen pozitív hozadéka Esztergom számára. A jelenlegi körülmények között nem lehet az egész belvárosban korlátozásmentesen ingyenes a parkolás - ez csak káoszhoz és felesleges stresszhelyzetekhez vezet.
Ez nem jelenti azt, hogy nem lehet alternatív megoldási javaslatokat felvázolni, amelyben vannak ingyenességet nyújtó pontok. Ilyen javaslatokat én magam is elvártam volna képviselőinktől a régi - kifejezetten rossz - fizetős rendszer visszaállítása helyett. Sajnálatos módon ezt a házi feladatot sem végezte el az elmúlt félévben a politika egyik oldala sem. Ami azonban még rosszabb, hogy a hivatal sem.
Kezdjük a problémadefiníciókkal.
Probléma #1:sok az eszkimó, kevés a fóka
A belváros területén sokkal kevesebb a parkolóhely, mint ahány autós ezeket a teljes ingyenességen felbuzdulva igénybe akarja venni. Nagyon sokan dolgoznak a belvárosban olyanok, akik nem a belvárosban laknak, sőt olyanok is, akik nem is Esztergomban laknak, és közülük nagyon sokan ingáznak autóval dolgozni. A fizetős rendszer idején ők töltötték meg a sziget ingyenes parkolóhelyeit: sokan reggeltől estig ott parkoltak. Az ingyenesség bevezetése után azonban a "lustaság fél egészség" mondás jegyében, ha volt hely a munkahelyükhez közelebb, akkor inkább oda parkoltak. A sziget pedig szinte teljesen kiürült. Ezzel pár százan reggel és délután megspóroltak 5-5 perc sétát. Aki viszont csak meg akart állni fél órára a belvárosban, az azzal szembesült, hogy nincs legális parkolóhely sehol. Aki nagyon meg akart állni ment is tilosban parkolni. Akinek a morális mércéje ennél kifinomultabb, az addig körözött, vagy ment kifelé, amíg talán az Árok utcánál valahol talált helyet, és gyalogolt vissza 10-15 percet a bankba, bíróságra, hivatalba, postára, vagy ahol épp dolga lett volna. Nyilvánvalóan ez nem egy optimálisabb elosztása a szűkös erőforrásoknak.
Azt nyugodtan kijelenthetjük, hogy még a korábbi fizető parkolás idején is kevés volt a belváros kapacitása. Ennek okait nem vizsgálta a testület, megoldási javaslatot senki nem terjesztett elő. Lehetett hallani korábban olyan véleményt, hogy a teljes ingyenesség majd megoldja a zsúfoltságot - de az élet bebizonyította, hogy ilyen csodák a valóságban nem történnek.
Probléma #2:elégtelen a város tömegközlekedési hálózata
A 2014 után visszaállított helyi buszos tömegközlekedés nem igazán volt képes rávenni az embereket arra, hogy ne használják az autóikat. Nem tudok róla, hogy készült volna olyan felmérés, aminek keretében megkérdezte volna bárki az esztergomiakat és a környező településekről ingázókat, hogy milyen feltételek teljesülése esetén lennének hajlandóak autózás helyett tömegközlekedni: milyen gyakoriságú, milyen követési idejű, milyen időszakokban járó, milyen minőségű buszjáratokra lenne ehhez szükség. Ha a parkolás ingyenes, a tömegközlekedésért fizetni kell, az olló a két szolgáltatást igénybe vevők között csak tovább fog nyílni: még kevesebb incentívája van egy kertvárosinak, vagy egy búbánatvölgyinek/szamárhegyinek arra, hogy otthon hagyja az autóját és a közösségi közlekedést válassza.
Sokkal több értelme lenne inkább a tömegközlekedést olcsósítani, fejleszteni, netán ingyenessé tenni és a belvárosi parkolást drágává tenni, mint fordítva. Kevesebb környezetszennyezés, jobb kihasználtság, kevesebb jármű, több zöldfelület lenne a jutalmunk. És talán egy élhetőbb belváros.
Probléma #3:a belvárosi lakosok jogos elvárásai
A belvárosi lakosok voltak az elmúlt fél éves tesztidőszak legnagyobb kárvallottjai. Mivel az önkormányzat semmilyen hajlandóságot nem mutatott arra, hogy az ingyenes időszakban biztosítsa a belvárosi lakosok számára a külön, csak általuk használható parkolózónát, a parkolóhelyekért folyó napi szintű harcban rendre alulmaradtak az ingázókkal szemben. Bár sok nem a belvárosban élő nem ért egyet azzal, hogy a belvárosi lakosoknak joga van arra, hogy a lakása mondjuk 200 méteres közelében a nap minden szakában, a hét minden napján találjon közterületi parkolóhelyet, a valóság az, hogy a fizetős parkolási rendszerben nem véletlenül kaphatnak az adott körzet lakói lakossági bérletet - hiszen a fizetős rendszer egyik fő indoka éppen az, hogy a helyben lakókat privilegizált helyzetbe hozza a saját ingatlanuk környezetében.
Megoldási javaslatok
Ne a belvárosi parkolás legyen ingyenes, hanem a városon belüli tömegközlekedés. Nem a mostani, hanem egy jobb.
Ha valamit ingyenessé akarunk tenni, az inkább a tömegközlekedés legyen. Az észtországi példa bemutatta, hogy ennek sokkal több hozadéka van, mint annak, ha mindenkit arra ösztönzünk, hogy autóval közelítse meg a belvárost. A fizetős parkolási rendszerből finanszírozza a város a tömegközlekedés ingyenességét. És végre csináljunk egy jó városi tömegközlekedést! Az intermodális csomópont miatt, az egyre súlyosabb napközbeni torlódások, dugók miatt ez amúgyis a város érdeke. Legyenek elektromos buszaink? Legyenek hibrid buszaink? Legyenek alacsonypadlós, midi városi buszaink? Esztergom lehetne a városi busz innováció új magyar központja, ha bejelentenénk, hogy a következő 5 évben rászánunk az ipari park által befizetett évi 3 milliárdból egy komolyabb összeget erre a témára!
Lezárt, sorompós parkolás és a mélygarázsok - össze kell kötni ezek díjfizetési rendszerét a környező üzletekkel
A belvárosi üzletek jogos érdeke, hogy a környezetükben legyen olyan parkolási lehetőség, amit a vásárlóik igénybe tudnak venni. Annak érdekében, hogy ne mindenki, hanem csak a vásárlóik kapjanak viszont kedvezményeket, a belváros bizonyos területeit (pl. Bástya parkoló) át lehetne és kellene alakítani utólag fizetős (sorompós/automatás) parkolóvá és ezeket egységesen lehetne kezelni a mélygarázsokkal. Egy jól kiépített rendszerrel a vásárlók x perc ingyenes parkolást tudnak kapni automatikusan, az üzletekben, hivatalokban, postán elhelyezett terminálok, vagy beváltható kuponok segítségével.
Kevesebb utcai parkolóhely, több kerékpársáv és zöldterület
A belváros utcáin törekedni kellene arra, hogy a jelenlegi parkolók helyett fokozatosan a kétkerekű közlekedést ösztönző kerékpársávok, lassított zónák, zöldesített területek jelenjenek meg. Nem jó az a jövőkép, ami arról szól, hogy minden talpalatnyi belvárosi 10 négyzetméteren alakítsunk ki egy új parkolót, hogy még egy autóval több tudjon megállni a történelmi belvárosban. El kellene végre döntenünk, hogy egy bejárható, átélhető várost akarunk-e kialakítani, vagy folytatjuk az amerikanizálódást.
Több városszéli parkolóhely kell
Többszintes, kifejezetten parkolónak épített építményekre van szükség például a kórház környékén, a szigeten, az új intermodális csomópont mellett, illetve az északi városrészben. Az ingyenes tömegközlekedéssel együtt ez jelentősen csökkenthetné a belváros autóforgalmát és parkoltsági terheltségét is. Arra kellene ösztönöznünk egyértelmű, többnyelvű feliratokkal elhelyezett táblákkal a városunkba érkező turizmust, hogy autóit ezeken a parkolóhelyeken helyezze el és onnan tömegközlekedéssel, vagy gyalog járja be a belvárost és a látnivalókat.
A megmaradó parkolóhelyeket az értékükön kell árazni
Meg kell szüntetni az olcsó egész városra érvényes parkolási bérletet és be kell árazni a belvárosi parkolókat. Magyarul addig kell emelni az árakat, ameddig meg nem valósul az, hogy csúcsidőben a parkolóhelyek 15%-a szabad. Ez a szám egy ökölszabálynak tekinthető - a parkolással foglalkozó szakmai kutatások mindegyike a 85%-os kihasználtságot tekinti ideálisnak: az alatt túl drága, az fölött túl olcsó a közmegyezés szerint egy-egy zónában a parkolási díj.
Mindez természetesen a parkolási zónában lakóhellyel rendelkezőket nem érinti - számukra ugyanúgy kedvezményes parkolási megoldást érdemes nyújtani.
Ez az írás egy vitaindítónak szánt írás. Nem azért került fel, hogy mindenki mindennel egyetértsen, ami itt le van írva. Azért teszem közzé, hogy legyen valami, ami mentén el tudunk kezdeni egyáltalán beszélgetni. Kérek mindenkit, hogy tegye félre a politikai meggyőződéseit és politikai alapon megfogalmazott szakmainak gondolt nézeteit: amikor a város fejlesztésének irányáról kellene vitázni akkor ezeknek nincs helye az argumentumok között.